A SZAKÁLLAS AGÁMA TERRÁRIUM BERENDEZÉSE

A szakállas agámák félsivatagos, száraz, bozótos részeken élnek a természetben, valami hasonlót kellene nekünk is a terráriumban leutánozni. Persze a terráriumban kisebb hely áll rendelkezésre, mint az ausztrál vadonban, ezért ha a higiéniás és állategészségügyi szempontokat is be szeretnénk tartani, akkor a kompromisszumokra kényszerülünk. 

SZAKÁLLAS AGÁMA TALAJOK:

Szerencsére ma már rengeteg féle talaj közül választhatunk. A talajt terítsük mindig legalább 2 centiméter vastagon a terrárium aljára (a bioaktív talajokat vastagabban).

• terráriumi homokok: ezeknél arra figyeljünk, hogy ne legyenek túl finom szemcséjűek. Sokan tartanak attól, hogy ha az agáma megeszi a homokot, akkor az összeáll a beleiben és megbetegszik tőle. Valóban előfordulhat ilyen, ha az agáma ténylegesen eszi a homokot. Ezt az okozza, ha nem megfelelően vitaminozzuk, kalciumozzuk az eleséget, és az állat a terráriumi aljzatból próbálja pótolni az ásványianyag hiányt. Annak elenyésző az esélye, hogy a véletlenszerűen (pl. vadászat közben) lenyelt 1-2 szemcse problémát okozna. Mivel körülbelül egyforma szemcsékből állnak, és nincsenek benne nagyobb darabok, így a tisztítása viszonylag egyszerű. Praktikus eszköz az alomtisztító lapát, amellyel egyszerűbb terráriumberendezés esetén akár naponta pár perc alatt átszűrhetjük a talajt. A nagyobb darabok, így például az ürülék, elhullott eleségállatok és egyéb "szemét" fennmaradnak, a homok pedig visszakerül a terráriumba. 
• mészgritt: bár néhány helyen ajánlják, mi nem javasoljuk és nem is használjuk. Előnyként azt szokták felhozni, hogy az agámák számára emészthető. Elvileg ez igaz is lehetne, hiszen a mészgritt alapvetően haszonállatok takarmánykiegészítője, őrölt mészkő. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetemen dolgozó egyik állatorvos barátunk szép számmal operál mészgrittől eltömődött bélrendszerű hüllőket. Nem javasoljuk ezt a talajt.
• kalciumos, vagy vitaminos homok: az utóbbi időben ezek is divatos agáma aljzatok lettek. Elvileg emészthetőek, de ezekkel kapcsolatban is az a fontos, hogy NE a talaj habzsolásával legyen kénytelen kielégíteni az ásványianyag hiányát az agámánk. Nagy mennyiségben fogyasztva azért ez sem biztonságos. Rengeteg színben kapható. Lehet, hogy neked a lila tetszik (és az ízlés nem is vita tárgya), de azért azt érdemes végiggondolni, hogy örülünk annak, hogy "juhé, emészthető homok", stb., de mennyi festék kerül be az állatok szervezetébe.
• bioaktív talajkeverékek: talán a legjobb választások az agámák számára még akkor is, ha nem szeretnénk a terráriumukban egy kompletten működő bioaktív rendszert felépíteni. A legtöbb teljesen természetes, tartalmaz értékes ásványi anyagokat, és biztonságos az állatok számára. Persze nincs belőle zöld és kék, de agámáink előszeretettel ásnak majd benne, tojásrakáshoz is kiváló. Kerüljük azokat a bioaktív talajként is forgalmazott keverékeket, amelyek porosak.

SZAKÁLLAS AGÁMA TERRÁRIUM DEKORÁCIÓK:

• talajtakarók: bioaktív terráriumoknál nélkülözhetetlen, de más agámás terráriumokban is jól mutatnak a különböző szárított levelek, de használhatunk a terráriumban egy marék réti szénát is. Élő, zöld mohákat használni felesleges, hiszen életben nem maradnak, de állatok szétkaparják, de jól mutathat például a sziklás környezetből származó TM-Reptiles Kő moha is. 

• mászóágak, kórók: bár mindenkinek azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint műszikla hátteres terráriumot válasszon az állatnak, ettől függetlenül jól jön egy-két mászóág a terráriumba. Ma már könnyen beszerezhetők különféle egzotikus és nagyon jól kinéző ilyen dekor, de mi magunk is gyűjthetünk. Utóbbi esetben arra figyeljünk, hogy ne szennyezett területről származzon a kiszemelt ág. Ezeket elegendő forró víz alatt alaposan átkefélni, további fertőtlenítésre alapvetően nincsen szükség, a sütő maradjon meg a piskótának. A terráriumi állatokat sokféleképpen meg lehet ölni, de nincsen túl nagy szakirodalma a természetes dekorok miatt elpusztult állatoknak. Használhatunk olyan dekorációkat, amelyek egzotikus száraz, szavannás területkről származnak, illetve parafa ágat is. Ez nem fog penészedni, jól néz kis és viszonylag könnyen beszerezhető.
• műnövények: ma rengeteg féle műnövényből választhatunk, ezek mindegyike alkalmas agámákhoz is. Bár az állatunk nem fog reklamálni emiatt, de ha szeretnénk kicsit természetes kinézetet kölcsönözni a terráriumnak, akkor ne orchideaféléket, hanem inkább száraz környezetből származó növények utánzatait válasszuk

• élő növények: igen, szakállas agámáknál is használhatunk élő növényeket. A műnövényeknél írt elvet követve itt is inkább a szárazabb környezetet kedvelők közül válasszunk. Annál is inkább, mert ezeknél már ettől függ, hogy életben maradnak-e a terráriumban. Jó választás az aloe vera, a kövirózsák és más szukkulensek. Az anyósnyelv, csenkeszek is megfelelőek lehetnek. Kerüljük viszont a kaktuszokat a tüskéik miatt. Ha megfelelő vastagságú bioaktív talajt használunk, akkor akár be is ültethetjük ezeket a terráriumba, sokkal jobban fognak kinézni, a talaj pedig tartalmaz a növények számára tápanyagokat (legalábbis a saját talajaink mindenképpen). Arra viszont készüljünk fel, hogy az agámák megrágcsálhatják a növényeket. Az gyíkoknak nem lesz bajuk, a növények pedig ilyenkor a "járulékos veszteség" kategóriába kerülnek.

• búvóhely: van aki használ, van aki nem. Ha igen, akkor választhatunk jó minőségű műgyanta barlangokat, természetes anyagokat, például parafa csöveket is. Ezeket részben el is temethetjük a talaj alá, így utánozva a természetben előforduló üregeket

• vizestál: azt nem kell részletezni, hogy miért van rá szükség. Válasszunk akkorát, amelybe akár bele is mehet az állat. Benne csücsülni nem fog, de arra mindenképpen jó lesz, hogy belehordja a talajt, és jó nagy koszt csináljon miután ivott. Ezért is szükséges gyakran (naponta legalább egyszer) cserélni a vizet. Meg azért is meg néhány agáma előszeretettel használja a vizestálat WC-nek. A vizestál kinézete szinte mindegy (csak nekünk számít), a lényeg, hogy jól és könnyen tisztítható legyen.

Bár mi a természethűbb berendezés hívei vagyunk ki-ki maga dönti el, hogy melyik vonalat követi. A lényeg, hogy az állatnak próbáljunk mindent megadni, amire szüksége van.